juditbayer.com

Közéleti Zsörtölődések

A bárány és a farkas

Teljes szereptévesztésben van Lázár János: aki a kötvényt kibocsátja, az határozza meg annak a feltételeit. Utólag hogyan mutogathat arra, aki az ő ajánlatát elfogadta? Ez olyan, mint a farkas, aki rákiabál a bárányra, hogy piszkolja a vizét, pedig a bárány áll feljebb. 
A kötvénykibocsátás nem ugyanaz, mint kenyeret venni a boltban. 
Kötvényt kibocsátani nincs akárkinek joga:  

A kötvénykibocsátásra jogosult szervek:

  • állam,
  • központi költségvetési szervek,
  • önkormányzatok,
  • pénzintézetek,
  • jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek.
Meglehetősen szabályozott az egész művelet. Az önkormányzat, mint közhatalommal rendelkező szerv, és többek között mint kötvénykibocsátásra jogosult szerv, döntött arról, hogy kedvező kamatozású kötvények kibocsátásával fedezi tőkeszükségletét. Annak, aki a kötvényt megveszi, kamatot fizet tehát, majd előre megbeszélt módon a kötvényt visszavásárolja tőle.
Namármost, aki a kötvényt megveszi, az van fogyasztói pozícióban, nem pedig aki kibocsátja! A kötvényt általában bárki megveheti, akár egyszerű állampolgár is. Jelen esetben egy bank volt, amely megvette. 
Ennyi erővel a bankok is reklamálhatnának a lakossági bankbetéteseknél, akik mondjuk jó kamatozással lekötötték a banknál elhelyezett devizájukat egy évre, és az év végére a pénzpiaci kamat már alacsonyabb volt, mint az elején megállapított kamat. Ezek az ügyfelek jól jártak. Akkor a bank kezdjen pereskedni? A szitu ugyanaz: "A" a pénzét "B"-nek adja, kamatért cserébe. Az árfolyam- és kamatkockázatot mindkét fél vállalja, de a felelőssége mégis annak nagyobb, aki az egész ügyletet kitalálja és felkínálja. Jelen esetben: az önkormányzatnak. 
Hogy is volt a mese vége? 

"Ekkor a farkas ezzel a váddal hozakodott elő: "Ám az elmúlt évben apámat szidtad!" A bárány azt válaszolta, hogy akkor még meg sem volt születve. A farkas ekkor így szólt: "Ha az önvédelemből soha nem is fogysz ki, én mégis megeszlek téged."

A mese azt mutatja, hogy mit sem ér a jogos önvédelem azok szemében, akik arra határozták el magukat, hogy jogtalanságot cselekedjenek.

(221.)" (http://www.verslista.hu/portal/?show=article&id=298)

Minek nevezzelek?

A végtörlesztési akciónak van egy biztos üzenete a magyar állampolgárok felé: az a bolond, aki előrelátóan és gondosan tervezi meg a pénzügyeit. Élj a mának, majd fizet más. (ld. tücsök és hangya). 
Az a hülye, aki nem vett fel vaskos hitelt svájci-frankban, vagy aki időben előtörlesztette azt. Most bánhatja! Semmi haszna abból, hogy számított a kockázatra, hogy szerénykedett.  
Nem azoktól sajnálom a kisegítést, akiknek a betevő falatjuk megy rá a hiteltörlesztésre. Ők amúgy sem tudnak majd élni a végtörlesztés lehetőségével, mert hitelt nem kapnak, családjuknak még kevesebb a pénze, lakásukat a meglévőnél kisebbre nem tudják cserélni, de valószínűleg még eladni sem. Rajtuk nem segít a végtörlesztési akció.  Lehetne viszont máshogyan segíteni rajtuk, de ez nem történik meg. 
De azoktól igenis sajnálom a segítséget, akik befektetési céllal vettek nagy értékű lakásokat, és könnyen tesznek szert új tőkére, hogy most végtörlesszenek, mélyen a piaci ár alatt. 
 És - bár kevésbé harcosan, mert együttérzek velük - de azok esetében is igazságtalannak tartom, akik nem luxuscélra vették a lakást, de mégiscsak elszámították magukat. Kaphatnának kisegítő hitelt, megvehetné az állam a lakásukat normális áron (azért, hogy elkerüljék az ingatlanpiaci árzuhanást) hogy kisebbet vegyenek maguknak - ettől nem dőlne össze az életük. 
De az, hogy 180 forintos árfolyamon az egész hitelüket letudják, amikor az árfolyam már 250 felett van, ez mélységesen igazságtalan, ez durva beavatkozás a piacgazdaságba, a gazdasági verseny lábbal tiprása. 

Milyen alapon nyomoz az állam és a versenyhivatal a bankok kartellje után? (1) mi természetesebb annál, hogy ha a kereslet váratlanul feszökik egy termék iránt, akkor annak nő az ára? Ezért növelték meg a forinthitelek kamatát. (Mit hittek, mi fog történni?) (2) Milyen alapon hivatkozik az állam a verseny tisztaságára, amikor a végtörlesztés maga a legdurvább lábbal tiprása a piaci verseny szabadságának?

Az talpnyalókrul

Mindig újra és újra megdöbbent, hogy mivel tartja Orbán sakkban azt a maroknyi értelmes embert, aki még körülötte van. Nem sokan vannak – zömmel ostoba (tán jó képességű, de korlátolt) emberekkel veszi körül magát, ez a véleményem. De az a néhány értelmes ember 

(1) miért nem ad neki jobb tanácsokat 

(2) ha ad, miért hagyja, hogy Orbán figyelmen kívül hagyja azokat 

(3) miért nem vonja le a következtetést?

Vajon ígéretekkel vagy fenyegetésekkel veszi rá őket arra, hogy jobb meggyőződésüket félretegyék, és továbbra is az ő nyomában haladjanak?

Vajon mivel vesz rá valakit arra, hogy a válogatottan legaljasabb intézkedéseket terjessze be egyéni törvényjavaslatként? Miért köti egy egyébként tehetséges ember a jövőbeni sorsát totálisan Orbán jóindulatához? Hiszen ezek a fiaskók örök bélyegek maradnak még a gyermekei nevén is. Vajon tud Orbán annyit adni, ígérni, hogy megérje? Vajon pusztán az anyagi haszonszerzés érdekében félre tudja tenni valaki a lelkiismeretét? Ilyenben nem hiszek – ott akkor nem is volt lelkiismeret, amit félre kellett volna tenni, így persze könnyű.

Tudnak ők tükörbe nézni? Mennyi önbecsülése marad valakinek, aki így eladja magát? 

Nem azokról beszélek, akik hisznek abban, amit csinálnak, hiszen vannak ilyenek is szép számmal a Fideszben, őket nem nézem le. Ha nem is vagyok róluk túl jó véleménnyel, de ezek egyenes emberek, akikről úgy vélem, addig csinálják csak a dolgot, amíg meg vannak győződve igazukról, makacsak és sértődősek, és Orbán nem ugráltathatja őket. Talán épp ezért, hogy ők viszont ugráltatják Orbánt.  

Akik viszont okosak, tehetségesek, és jobb meggyőződésük ellenére mellette állnak, rejtély, hogy miért. Mivel nem az ügy, hanem az érdek mozgatja őket, na, őket viszont ugráltatja Orbán. Némelyikből hülyét is csinál, és még észre sem veszik tán, annyira elmerültek fölényességük tudatában. 

 

 

Adatgyűjtő fantomhatóság

Van új adatvédelmi és információszabadság hatóság, úgy tűnik legalábbis. Van honlapja: www.naih.hu. Sok tartalom ugyan nincsen rajta, bár van egy link az új adatvédelmi törvény aláírt, beszkennelt változatára. Ebből a szövegből ki is derül, hogy a jogszabálykereső miért nem mutatja az első 39 paragrafust – mert csak 2012 január 1-től lesznek hatályosak.

Ezen kívül csak egy „Kapcsolat” link látható, amelyre örömmel kattintottam, végre tán megtudom, mi fán terem ez a hatóság, hol található, kit lehet keresni, mi a telefonszáma, stb. De csak egy elektronikus nyomtatvány jött ki, amelyet kitölthettem volna saját adataimmal. Íme a hívogató rubrikák: Név (kötelező), Emailcím (kötelező), Tárgy, Üzenet, Küldés.

Tehát nem tudunk semmit a Hatóságról, még azt sem, hogy létezik-e (mert ha nem létezik még, akkor érthető módon nincs se vezetője, se telefonszáma, talán még székhelye sem), – de már megadhatjuk neki az adatainkat. Bravó! A hatóság homályba burkolózik, várja az adatokat az alattvalókról.

Mentés és szirénaszó

Érdekes, de ahányszor Orbán Viktor meg akarja menteni az országot (és különben is, most miért nem a nemzetet?), a forintárfolyam zuhanórepülésbe kezd. Biztos, hogy jó ez nekünk? Vagy ha ez a nemzetnek jó, akkor kikből is áll a nemzet? 
Emlékeztetőül a 2010-es nemzetmentésről: http://blog.juditbayer.com/2010/06/13/ne-ments-meg-uram-minket.aspx

Csip-csup ügyek, avagy hogyan szúrjunk ki az állampolgárral

Többször is szerencsénk volt a nyáron a szorgos rendvédelemhez a közutakon, mindegyik alkalommal a Nemzeti Packázósdi részeseinek érezhettük magunkat. Első alkalom: Kapolcs, hétvége, este hét-nyolc között, araszolás a parkoló felé, a kocsiban üvöltő kisbaba, és villogó rendőr a hátunk mögött. Az egyébként kifogástalan állapotú gépkocsi műszaki érvényessége valóban két nappal korábban lejárt. Szerintem egy normális államban ilyenkor a rendőr figyelmezteti az üzembentartót, hogy haladéktalanul vizsgáztassa le az autót, esetleg kötelezi arra, hogy egy héten belül mutassa be a vizsga eredményét, stb. Nálunk a következő a procedúra: a forgalmit a rendőr elveszi, a sofőrt feljelenti. Forgalmi nélkül ugye nem lehet autózni, de aznap éjfélig (!) szóló útvonalengedélyt állít ki. Az elvett forgalmi miatt az autót már csak az állam által kijelölt hatósági vizsgaközpontokban lehet levizsgáztatni, valamelyik megyeszékhelyen. A vizsgára történő elszállítás trélerrel történhet, vagy újabb útvonalengedéllyel. A vizsgára elhozzuk az okmányirodából a határozatot, és azzal (meg az útvonalengedéllyel) visszük az autót a hatósági vizsgaközpontba. A sikeres vizsga után visszavisszük a papírokat meg a hátsó rendszámtáblát az okmányirodába és megkapjuk a forgalmit – a büntetést kiszabó határozatot pedig még várjuk... Mindez színesítve azzal, hogy az autó tulajdonosa és az autó vidéki, ezért a vidéki okmányirodát kérni kell, hogy tegye át az ügyet Budapestre, hogy ne kelljen a vidékhez tartozó megyeszékhelyre vinni az autót a hivatalos vizsgaközpontba, ne oda kelljen a rendszámtáblát bevinni, stb... Mintegy két-három hét autó nélküliség, tetemes többletköltség, és a tényleges szabálysértési határozatot még mindig csak várjuk...

A másik alkalommal a balatoni 71-es úton haladó gépkocsit állította meg a rend őre azzal, hogy az út mentén, a zebra közelében gyalogosok tartózkodtak, akik a gépkocsi elhaladása után átmentek. Márpedig ha zebra van, gyalogosnak a gépkocsi előtt kell átmennie, nem utána. Állítólag egy ideje, talán fél éve már az a szabály, hogy át kell engedni a gyalogost akkor is, ha közeledik a zebra felé.  Szép szabály. Kár, hogy nem kommunikálták: én még úgy tanultam, hogy csak akkor kell elengedni, ha lelép a járdáról, a férjemet a gyakorlati vizsgáján még megbuktatták ún. „gyalogoscsalogatásért” (emlékszik még valaki ilyenre?) Magyarországon még a korábbi szabályt sem tartották be az autósok, sajnos. Ennek köszönhetően gyakorlatilag semmi különbség nincs az utakon a zebra és a nem-zebra között, és a gyalogosok is ennek megfelelően viselkednek. Aki bátor, azt megy, aki meg gyáva, az megvárja, amíg nincs jármű, és csak akkor megy – nálunk ez a szabály, függetlenül a felfestésektől. Ezt persze a városi közlekedés-tervezők is tudják, ezért ötletszerűen raknak zebrát ide-oda, függetlenül attól, hogy akart-e ott gyalogos az életben átkelni, vagy esetleg folyamatosan özönlenek a népek, és hogy autóval biztonságos-e ott állni indexelve, vagy éppen egy egész főútvonalat és húsz méternyi kocsisort tart fel, aki a csomagokkal megrakott nénit előzékenyen elengedi. Ezernyi példát tudnék mondani a városból, ahova kellene zebra de nincs, ahogyan olyat is, ahol van zebra, de a gyalogosok szempontjából rossz helyen, ezért senki sem használja, Ugyancsak sok olyan zebra van, ahol autóval egyszerűen nem merek megállni, mert attól félek, hogy belém jönnek, hogy feltartom a főútvonalat, a buszt, vagy mert nem lehet rálátni és nincs már idő fékezni. Csak a példa kedvéért: a Mammut I. és a Moszkva Sz. K. tér között van egy zebra, ahol folyamatosan áramlanak a bevásárló és egyéb gyalogosok. Aki már a zebra felé közeledő gyalogost is el akarja engedni, éjfélig is várakozhat a sarkon az autójában, mögötte a kocsisorral. A valóságban azonban néhány perc után át szoktam araszolni a zebrán, emlékezve az új-zélandi élményekre, ahol (jobbra szikla, balra szakadék) terjedelmes birkanyáj közepén haladtam húszéves kölcsön-Toyotámmal, és azon tanakodtam, hogyan is értette a farmer hogy: „push your way through!”.  Hát így.

Ezek után persze különösen bosszantó, hogy amikor a Pasaréti út kellős közepén állok a zebrán babakocsival, három-négy autó is elhúz az orrom előtt ötvennel, mielőtt valamelyiknek eszébe jutna, hogy lassítson. Percekig is várakozhatnék az út szélén – én ehelyett egy „foghíjban” nekiindulok, és a második sáv autósainak helyzetfelismerésén, illetve annak hiányán álmélkodom.

További adalék, hogy a feljelentéshez manapság csatolják az ember káderlapját: mit dolgozik, mennyit keres. Persze nem kötelező nyilatkozni – de hát úgyis megvan minden adat a hatóságnak, ahogy a biztos úr elismerte. Mit ahogy azt is elmondta, hogy nem minden autót állít ám meg, csak amelyik jó autó, nem ám Trabant. Íme az új luxusadó, amit az úton-állók hajtanak be.

 

Kösz, Tasz

Alig akarom elhinni, hogy a magyar bíróságok képesek voltak becsületsértést megállapítani egy termék kritikája esetében. Már az is vitatható, hogy lehet-e jogi személynek becsülete – persze tudom, hogy a hivatalos álláspont szerint igenis, lehet. Még ezt elfogadva is:

1.      A jogi személy jó hírneve álláspontom szerint kizárólag a vagyoni károkozás körében értelmezhető, mivel „emberi méltósággal” nem rendelkezik. Tudtommal ezt nem is állította senki, csak hogy üzleti jóhírneve van neki. Ez esetben azonban kizárólag polgári jogkövetkezmény lenne alkalmazható, nem pedig büntetőjogi! A büntetőjog eszköze ugyanis csak akkor alkalmazható, amikor olyan súlyú jogellenes cselekmény történik, hogy annak üldözése a társadalom érdeke. Még ha csak magánindítványra büntetendő is: állami gépezet indul be, ügyész vádol, ellentétben a polgári bíróság magánjellegével. Ehhez képest a magyar bíróság büntetőjogi jogkövetkezményt alkalmazott, amikor megrovásra ítélte UP-t (ami még akkor is sokkal súlyosabb, mint a kártérítés, ha az „elítélt” (mert az), inkább preferálta az előbbit.

2.      Milyen alapon tekinthető becsületsértésnek egy jogi személy termékének kritikája? Akkor hogyan járhat el a fogyasztóvédelem? Miben különbözik ez a művészeti „termék”, színházi előadás, könyv stb. kritikájától, amelyek közismerten ugyancsak nem feltétlenül tapintatosan megfogalmazottak? Utóbbiak egyértelműen a szólásszabadság körébe tartoznak, ezt már tudtuk korábban is – ha máshonnan nem – a strasbourgi bíróság joggyakorlatából.

3.      Ha a szóban forgó termék előállítására és reklámozására közpénzeket költenek, akkor nem éppenséggel közérdek-e a megtévesztő reklámozás, a termék alacsony minőségének közzététele? Nem inkább fogyasztóvédelmi díjjal kellett volna-e kitüntetni azt az újságírót, aki leleplezte, milyen rossz minőségű egy bizonyos, Hungaricummá kiharcolt márkanévvel rendelkező magyar termék?

És egyáltalán! Mi a szar folyik itt? 

abortusz-ellenes kampány

Volt az MTV-n egy beszélgetés, amelyben nem hangzott el a lényeg: http://premier.mtv.hu/Hirek/2011/05/16/08/Kampany_az_orokbefogadas_mellett_az_abortusz_ellen.aspx
Ami a plakáton áll, az nem tájékoztatás, hanem erkölcsi zsarolás. Tájékoztatás az lenne - és nem is lennék ellene - ha leírnák (akár kiírnák plakátra), hogy pl. hányan várnak örökbefogadható gyerekre. Vagy hogy az anonim örökbefogadást hol lehet kezdeményezni, hol lehet anonim módon szülni, esetleg alibit kérni, ha valakinek erre van szüksége. Vagy szólhatna arról is az információ, hogy a terhességnek és a szülésnek milyen pozitív élettani hatásai vannak az abortuszhoz képest. Vagy akár hogy milyen statisztikai esélye van a szövődményes meddőségnek, bár ez már manipulatív, hiszen ezer másik ténytől is függ, és ugyancsak riogatás lenne. 
A kormányüzenet viszont semmivel sem könnyíti meg annak a helyzetét, aki döntési helyzetben van. 
Senki sem állítja, hogy az abortusz jó dolog, és senki sem veszi félvállról, azt hiszem. Elcsépelt dolog arra hivatkozni, hogy megelőzni is lehetne az abortuszokat, például úgy, hogy könnyebben hozzáférhetővé teszik a fogamzásgátló eszközöket: mind az esemény előtti, mind az utáni tablettákat (utóbbiakat hírhedten megalázó procedúrával lehet beszerezni, de tulajdonképpen az előbbit is), óvszerautomatákat telepíteni megfelelő helyekre. Új dolog az örökbefogadást propagálni a megelőzés helyett, de ez is lehetne pártolható, ha pozitív üzenettel tennék.
Lehetne tehát tárgyilagos információkat közzétenni, ami valóban segíthetné a döntést. 
De ha a propagandához ragaszkodnak, még akkor is lehetne pozitív üzeneteket küldeni, például pozitív kimenetelű élettörténeteket felmutatni, még ha fiktív is. Pl. egy család képét (lehet rajzolt is), azzal a szöveggel, hogy örökbefogadott gyerekükkel lett teljes az életük. Vagy egy anya képét azzal, hogy bár nehéz volt, örül, hogy megtartotta a gyerekét. Ez is nyálas és hamis, de mégsem erkölcsi zsarolás, hanem alternatíva felmutatása. 

Sarkalatos törvény

Azért jó a sarkalatos törvény kifejezés ahelyett, hogy "a jelenlévő képviselők kétharmada", illetve az "összes képviselő kétharmada", mert nem mond semmit: akármi lehet a "sarkalatos" tartalma. Majd meg lehet határozni úgy, hogy akár 50%+2 fő, akár 4/5, vagy éppen aktuálisan Fidesznek kedvező arány lehessen. 

Az Alkotmánybíróság szerepe

Ha jól értem, az AB akkor kapná vissza a hatáskörét, ha az államadósság 50 % alá csökken. Ez a mindenkori kormányt ellenérdekeltté teszi abban, hogy csökkentse az államadósságot. 
De ráadásul nem éppen akkor lenne fontos a kormányzati kontroll, amikor magas az államadósság? Ha rendben a kassza, nagyobb szabadsága van a kormánynak, hogy azt csináljon, amit akar, és a választók is jobban tűrik a "rendfenntartást", ha tele a zsebük. Nem beszélve arról, hogy a parlamenti váltógazdaságban (ha lesz még ilyen) kitolhatnak egymással a kormányok: az egyik kormány jó gazdálkodása a másik számára teremti meg a kormányzati kontrollt, és fordítva.
Átgondolatlan, alibi intézkedés ez, ami megmutatja, hogy mit gondol a Fidesz az alkotmányos jogokról: nem pusztán azt, hogy azok útjában állnak a hatalomnak, ezt eddig is tudtuk (hogy ezt gondolja), hanem hogy jóléti luxusnak számítanak. Ezt már az afrikai államokban sem gondolják így. 

Monthly Archives

Category Archives

  • None

Recent Posts

  1. A bárány és a farkas
    Monday, January 02, 2012
  2. Minek nevezzelek?
    Tuesday, November 29, 2011
  3. Az talpnyalókrul
    Thursday, November 17, 2011
  4. Adatgyűjtő fantomhatóság
    Wednesday, September 14, 2011
  5. Mentés és szirénaszó
    Wednesday, September 14, 2011
  6. Csip-csup ügyek, avagy hogyan szúrjunk ki az állampolgárral
    Saturday, September 10, 2011
  7. Kösz, Tasz
    Thursday, July 21, 2011
  8. abortusz-ellenes kampány
    Wednesday, June 08, 2011
  9. Sarkalatos törvény
    Tuesday, April 19, 2011
  10. Az Alkotmánybíróság szerepe
    Thursday, April 14, 2011

Recent Comments

  1. allen on abortusz-ellenes kampány
    2/23/2012
  2. Vehicle Donation on Sarkalatos törvény
    2/23/2012
  3. motorcycle fairings on Mi a gond a médiatörvénnyel?
    2/23/2012
  4. toddler best toys on A Szerencsejáték Zrt. adója
    2/23/2012
  5. how to make scrambled eggs on A Szerencsejáték Zrt. adója
    2/22/2012
  6. casino software games on Sarkalatos törvény
    2/22/2012
  7. Bail Bonds Fort Worth on Aki nincs velünk, az ellenünk van
    2/22/2012
  8. alarm system on Aki nincs velünk, az ellenünk van
    2/22/2012
  9. alarm system on Aki nincs velünk, az ellenünk van
    2/22/2012
  10. home alarm system on Aki nincs velünk, az ellenünk van
    2/22/2012

Subscribe


Blog Software