Mi a gond a médiatörvénnyel?
Mi a gond a Médiatörvénnyel?[1]
- A legeslegfőbb gond: hogy a nyomtatott sajtót és az online szöveges sajtót is a Hatóság felügyelete alá rendeli. Hogy miért baj ez?
- A sajtószabadságot csak nyomós okkal lehet korlátozni (minden szabályozás egyben korlátozás is). Az elektronikus médiánál ez az ok egyrészt a frekvenciák hagyományos szűkössége, annak szuggesztív ereje, és hogy egyidejűleg nagy tömegű emberhez jut el. A nyomtatott és internetes sajtó esetében egyik ok sem áll fenn. (Az elektronikus média esetében is mind kevesebb az ok, ezt az Európai Audiovizuális Média Irányelv is kimondja – ezért ott is inkább a dereguláció felé kellene haladni.)
- A sajtóra (beleértve az internetes médiát is) eddig is vonatkoztak az általános jogszabályok: a jóhírnév és személyes adatok védelme, a rágalmazás és becsületsértés büntetőjogi tilalma (akár szabadságvesztés is, két évig), és így tovább. Nem állítható, hogy ne lett volna jogi eszköz a sajtó jogsértései elleni fellépésre.
- Amióta a cenzúrahivatalok megszűntek, nincsen sajtóhatóság a civilizált világban. Csak az elektronikus médiát ellenőrzi hatóság, a sajtó csak a bíróságnak és az általános törvényeknek van alárendelve.
- Hiba, hogy a Hatóságra a Kormány befolyást gyakorol, az Elnök kinevezése által. A Médiatanács tagjait és a többi tisztséget a Fidesz kilenc évre saját embereivel töltötte föl, ami kettőnél is több kormányzati cikluson is túlnyúlóan biztosítja számára a sajtóra való nyomásgyakorlást a párt érdekei szerint. Hiba, hogy az összes tisztség korlátlan alkalommal megújítható: a függetlenséget az újraválaszthatóság hiánya biztosítaná.
- A Hatóságnak teljhatalma van, a következő okokból:
- a teljes nyilvánosságot felügyeli, fent említett okokból kifogásolhatóan.
- Túlságosan kiterjedt vizsgálati jogkörei vannak (155. §). Bárhol, bármilyen adatot, még „törvény által védett titkot is” követelhet, megtekintheti, lemásolhatja, sőt bárkit, azt is, aki az ügyféllel, vagy az eljárás egyéb résztvevőjével (pl. tanúval) kapcsolatban áll, adatszolgáltatásra, „adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti.” Ha ez nem lett volna teljes, a következő szakasz biztosítja, hogy ezeken kívül „más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra” kötelezhet. A tanú meghallgatható üzleti titokról akkor is, ha nem kapott a titoktartás alól felmentést. Az így megszerzett adatok más eljárásban is felhasználhatóak – ami ellentétes az adatvédelmi törvény célhozkötöttség elvével. De még ezzel sem érezte úgy a jogalkotó, hogy biztosította az adatszolgáltatás gördülékenységét, ezért még egy új címet is alkotott: Adatszolgáltatás néven (175. §). Ez megismétli, hogy a Hatóság bárkitől, bármilyen adatot bekérhet, továbbá, a vállalkozásokat „a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.” A határozatban elrendelt adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Médiahatóság adatszolgáltatási bírságot szabhat ki, amelynek mértéke ötvenmillió forintig terjedhet (175. §. (8)).
- Jogvitás eljárást folytathat le két médium között, amelyben az egyik médium kéri az eljárást – a másiknak viszont nincsen választási lehetősége. Így egészen más a helyzet, mint a választottbírósági eljárások esetében, vagy az önszabályozás eseteiben, ugyanakkor megfosztja az eljárásba citált felet a független bírói eljárástól.
- Minden jog a Hatóságé, semmi az ügyfeleké: nyilvános meghallgatást (157-158. §) a Hatóság akkor tart, ha jónak látja, a szereplőknek nincs kezdeményezési joguk. Az ügyfél kérelmét beadni „köteles”, a Hatóság elektronikus kapcsolattartásra „kötelezheti” az ügyfelet – holott ezt inkább jogként szokás lehetővé lenni. Az egyeztetés (159.§) esetében három bekezdés szól arról, mire nincs joga a szereplőknek.
- Hatósági szerződés esete (160. §) A Hatóság ekkor nem hatóság, kivéve, ha az ügyfél megszegi a szerződést, mert akkor hatósággá válik. Ellentétes az Alkotmánybíróság hatályos gyakorlatával, amely szerint a hatóság nem lehet egyidejűleg szerződő fél is, és a szerződés ellenőrzője is.
- A Hírközlési és Média Biztos: (139. § - 143. §) Alkotmányellenes, bénító hatása lehet a sajtószabadságra (chilling effect), mert:
- Olyan ügyeket vizsgálhat, amelyek nem jogellenesek, és a Hatóság jogkörébe nem tartoznak (140. §), ez ellentétes a jogállamiság elvével (mely szerint, amit törvény nem tilt, azt szabad).[2] Gyakorlatilag kiterjeszti a Hatóság hatáskörét a törvény által nem szabályozott esetekre, tehát bármire – ez ellentétes az Alkotmánnyal is, különösen az 1/2007. AB határozattal. A Biztos hivatalból is eljárást indíthat, ami végképp nevetségessé teszi a fogyasztók érdekeire hivatkozást.
- A Biztost és összes munkatársát az Elnök nevezi ki és menti fel, hagyja jóvá az ügyrendjét. Költségvetése a Hivatalon belül működik (139.§). Az Elnöknek és a Médiatanácsnak számol be negyedévente (143. §). Az ügyek eredményéről értesíti az Elnököt, „különös tekintettel a szolgáltatónak a magatartására és az együttműködési készségére” (142. §(9)). Tehát a Biztos nem egy független jogintézmény, sőt személyesen az Elnöktől függ, gyakorlatilag az Elnök meghosszabbított keze, aki a törvényes kötelezettségeken túlnyúlóan is zaklathatja, vizslathatja a médiapiac szereplőit.
c. Habár hatósági jogköre elvileg nincs, mégis kiterjedt, a Hatóságéval azonos vizsgálati jogkörökkel rendelkezik (142.§).[3] Kérhet akár titoknak minősülő adatokat is, és amennyiben a szolgáltató a kért adatokat tizenöt napon belül nem, hiányosan vagy a valóságnak nem megfelelően szolgáltatja, a Biztos közbenjárására a Hivatal ötvenmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki (142.§(2) - 175 . § (8)). (Emlékeztetőül: a Biztos olyan ügyben vizsgálódik, amely nem jogellenes!)
- A közszolgálati médium „reformja” révén az új szervezetrendszer ellentétbe kerül az Alkotmánnyal és az Európai Bizottság joggyakorlatával, mert:
- A műsorgyártást és a gazdálkodást nem felügyeli független testület, hiszen azt az Alap végzi. A Kuratórium, a Közszolgálati Testület, a Zrt-k Felügyelő Bizottságai okafogyottá váltak. Ezzel nem teljesülnek az Európai Bizottság Közszolgálati Közleményének elvei (2001 és 2009), mely szerint akkor engedélyezhető a közszolgálati műsorszolgáltatók állami finanszírozása, ha van egy világos feladatmeghatározás, ahhoz szabják a finanszírozást, és független testület ellenőrzi a feladat teljesülését, valamint hogy a költségvetés nem lépte-e túl a feladat teljesítéséhez szükséges mértéket.
- Az a tény, hogy az MTI ingyen szolgáltat híreket, súlyos versenyhátrányba hozza a többi hírügynökséget, ezt pedig állami támogatás felhasználásával teszi, ami ellentétes az Európai Unió versenyszabályaival, illetve csak a fenti, szigorú feltételek mellett lenne lehetséges.
- Az Alkotmánybíróság 37/1992-es, valamint 22/1999. határozata szerint alkotmányellenes a kormány és a pártok meghatározó tartalmi befolyása a rádióban és a televízióban. (Akárcsak a Parlamenté, ezért a Kuratórium tisztán parlamenti delegáltakból való összetétele is az.) Ez a határozat az akkori médiaszabályozásról azt mondta ki, hogy az „a kormány-befolyás elleni garanciák hiánya miatt alkotmányellenes”. Ugyanez a most elfogadott törvényről is elmondható.
- Mivel az Alapot a Médiatanács kezeli (136.§(6)), annak vezérigazgatóját az Elnök nevezi ki és menti fel, felügyelő bizottságát úgyszintén – nyilvánvaló a kormány, illetve a Fidesz befolyása.
- A kiegyensúlyozottságot az egyes műsorszámokon belül kéri biztosítani (12. §(2)), ami közismerten lehetetlen, szükségtelen, a tudomány sosem ismert ilyet. Csupán az előző médiatörvény alapján felállított Panaszbizottság átmeneti helytelen értelmezése teremtette ezt az agyszüleményt. A médiaelmélet belső és külső pluralizmust ismer, ahol a belső azt jelenti, hogy minden egyes csatornának kiegyensúlyozottnak kell lennie. De még ezt sem sikerült eddig sem biztosítani, hiszen vannak közismerten elfogult médiaszolgáltatók, ami az információs társadalom korában nem is kifogásolható, mindaddig, amíg a külső pluralizmus megvalósul: azaz nem áll valamennyi médium egyetlen politikai szín szolgálatában. Jelenleg, éppen a törvény hatására, ez utóbbi veszély fenyeget.
- A források védelme valójában korlátozottabb lett, mint azelőtt: hiszen eddig a Büntető Eljárási Törvény lehetővé tette a tanúvallomás megtagadását olyan személynek, akit foglalkozásának szabályai köteleznek titoktartásra. Az Smtv. (ún. Média-alkotmány, avagy 2010. évi CIV. tv.) 6. §- a szerint viszont „bíróság vagy hatóság” - azaz a Médiahatóság is - , „a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében” kötelezheti az újságírót a forrás felfedésére. Mindezek az érdekek, élükön a „bűncselekmények megelőzésével” a létező leghomályosabb kategóriák, amik a jogban léteznek, ezért semmiféle garanciát nem jelentenek a források védelmére!
- Eljárási bírság (156. §): Maga az intézmény is kifogásolható, akárcsak annak mértéke, és kiszabásának feltételei. Nem pusztán az eljárás alá vont ügyféllel szemben szabható ki, hanem az eljárás egyéb résztvevőjével, és egyéb, közreműködésre kötelezett személlyel szemben is, nem kellően körülhatárolt esetekben: ha olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, de az is elég, ha potenciálisan azt eredményezheti. Ez túlságosan laza megfogalmazás egy ötvenmilliós (magánszemély esetében egymilliós) bírság kiszabásához.
- Rendkívüli állapot, szükségállapot, stb. esetén „egyes közlemények, műsorszámok közzétételét megtilthatják” (az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, 15. §). Tehát nem csupán kötelezhetik egyes, a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, hanem be is tilthatnak műsorszámokat – erre vajon mi szükség van? Rendkívüli állapot árvíz idején is fennállhat.
- A területen kívüli hatály nem alkalmas arra, hogy a Hatóság eljárjon a kuruc.infóval vagy hasonló portálokkal szemben. Hiába tart igényt a joghatóságra, ha egyszer a másik állam nem ismeri azt el, és nem nyújt számára jogsegélyt. A magyar állam – pláne nem egy hatóság – nem tehet végrehajtási intézkedéseket külföldön, ehhez a másik állam együttműködése szükséges. A jelenlegi helyzethez képest semmiféle javulást nem eredményez a törvény e tekintetben.
- A társszabályozás kereteit meglehetősen szűkre szabja: ha a Médiatanács úgy látja, hogy az önszabályozó szervezet eljárása nem felel meg a törvénynek, vagy a Hatóság és az önszabályozó szervezet között köttetett szerződésnek, vagy nem tudja érvényesíteni azt, akkor hatósági eljárást indít, amelyben nem köti az önszabályozó szervezet eljárása és döntése (198. §(2)). A Médiatanács az önszabályozó szervezetet folyamatosan ellenőrzi, felügyeli, (200. §) adatszolgáltatásra kötelezheti. Döntéseit egyenként és együttesen is értékeli. Ha nem, vagy nem megfelelően jár el, felmondja a szerződést (195. §), az ügyekben eljárást indít (196. §, 198. § (2)).
- Jogtechnikai hiba, hogy nem világos a Smtv. és a Médiatörvény (Mtv.) viszonya: az Smtv. csak egy módosító jogszabály, amely emiatt nem is szerepel a nyilvános törvény-adatbázisban (www.magyarország.hu), viszont az Mtv. rendszeresen hivatkozik rá, hiszen az Smtv. 13-20. §-ai sehova sem épültek be.
- Ellentmondás van egy fontos kérdésben a Mtv. és az Smtv. között: utóbbi a sajtótermékeknek is előírja a tájékoztatást, míg az Mtv. csak a médiaszolgáltatóknak. Márpedig a Mtv. 181. § c) szerint a Médiahatóság felügyeli az Smtv. 13-20. §-aiban foglaltak betartását. A Smtv. 13.§ írja elő a „hiteles, gyors, pontos tájékoztatást” a médiatartalom-szolgáltatók összessége számára.
- Az Smtv. 13-20. §-ai olyan tartalmi szabályokat írnak elő, amelyek többszörösen kifogásolhatóak.
- Tájékoztatási kötelezettség: ahol sajtószabadság van, ott nincs a sajtónak ilyen kötelezettsége. Esetleg a köztévének lehet. A „sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan” kifejezések már a hatályos törvényben is értelmezhetetlenek voltak, önkényes és kiszámíthatatlan jogalkalmazáshoz vezetnek.
- A „személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport” elleni gyűlöletkeltés tilalma rendkívül tágan hagyja a védett tárgyak körét (17. § (1)). Nem indokolható, hogy miért tartozik ide bármely közösség, többség, és az egyházak, amelyek egy része hatalmi szervezet, más része ugyanolyan társadalmi szervezet, mint a többi. Még rosszabb a helyzet a következő bekezdésben, amely szerint ugyanezeknek már a burkolt megsértése is jogsértő (17. § (2)). Ennek alapján veszélyben forog bármely médium, amely kritikus véleményt közöl például egy ország politikájáról, bármifajta közösségről, a katolikus vagy éppen a szcientológiai egyházról. Azzal, hogy bármely kisebbséget, illetve bármely többséget védi a törvény, gyakorlatilag mindent és mindenkit lefed – tehát senkit és semmit nem lehet burkoltan megsérteni – ez teljesen lehetetlenné teszi a véleménynyilvánítást.
- A jogalkotás jogállami szabályaiba ütközik, hogy egy nagy jelentőségű jogszabályt, amely alapjogot szabályoz (a szólás- és sajtószabadságot) nyilvános vita mellőzésével fogadjanak el. A törvényalkotás garanciális szabályainak nyilvánvalóan szándékos megkerülését jelenti, hogy képviselői indítványként terjesztették be, ahelyett, hogy a kormány által alkotott jogszabálytervezetek hivatalos útját betartották volna.
- Miért nyilvánvaló, hogy a cél igenis a sajtószabadság megnyirbálása, és hogy nem lehet bízni a „jóindulatú” jogértelmezésben?
- Mert a jogalkotási törvény megkerülésével, a demokrácia elvének sérelmével fogadták el a jogszabályt;
- Mert a törvény számos ponton ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányával és alkotmányos gyakorlatával, az Európai Unió jogával, és az emberi jogok nemzetközi elveivel, dokumentumaival;
- Mert a törvény szövege számos ponton árulkodóan „izzad”, hogy minél több jogosultságot biztosítson a Hatóságnak, s minél szigorúbb és homályosabb kötelezettségeket szabjon a nyilvánosság számára (ld. fentebb 3.b-c-d);
- Mert a pozíciókat szinte kizárólag pártdelegáltaknak osztották ki, szakmai kompetenciát is figyelmen kívül hagyva.
Van-e ehhez hasonló
szabályozás Európa más országaiban?
- A nyomtatott sajtó vagy az
internetes sajtó tartalmát nem felügyeli sajátos hatóság más európai országokban, és semmilyen
törvény nem kezeli azokat azonosan az audiovizuális szolgáltatásokkal. (A nyomtatott sajtó egyes partikuláris kérdéseit, mint a tulajdonlás, vagy a reklám, egyes országok médiatörvénye valóban szabályozza, de nem a tartalmukat. A tartalom tekintetében többnyire csak önszabályozás révén biztosítják az ellenőrzést, illetve az általános bírói kontroll révén.) Ahol az internetre is kiterjed valamely hatóság hatásköre, az csak az internetes televíziót, esetleg rádiót jelenti.
- Az Európai Audiovizuális Média Irányelv csak a televízióra, és az online, televízió-szerű szolgáltatásokra vonatkozik. Nem vonatkozik rádióra és szövegalapú szolgáltatásokra, valamint egyéni videofeltöltésekre, stb. Kimondja, hogy a lekérhető szolgáltatásoknak (azaz online tévéknek) enyhébb szabályozás is elegendő, mint a rendes televíziónak.
- Ami ebből a struktúrából máshol is megvan, az mindössze az összevont hírközlési és médiahatóság, ilyen van többek között az Egyesült Királyságban is (OFCOM). Ez sem felügyeli azonban a nyomtatott sajtó, vagy az internet tartalmát.
- A közszolgálati tévé Európa boldogabbik felében nem állami, hanem köztévét jelent. Ez azt jelenti, hogy a közt szolgálja, amelynek adójából fenntartják. Nem pedig a politikai pártok, a kormány, az Országgyűlés vagy bármelyik hatalmi csoport valamelyikét.
- Ha van is olyan, hogy a miniszterelnök nevezi ki a hatóság főnökét: ott ez nem jelent pártpolitikai elkötelezettséget, nálunk igen.
[1] 3. c. javítva. Ez a vélemény a jogszabály visszásságait csupán alkotmányos szempontból vizsgálja, a teljesség igénye nélkül. További kifogások támaszthatók a jelentős piaci erővel, a tulajdonosi koncentrációval, valamint a közszolgálati médium műsorgyártásával kapcsolatos kérdésekben.
[2] „olyan magatartás észlelése esetén, amely a médiaszolgáltatásra vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó szabály megsértésének nem minősül, illetve nem tartozik a Médiatanács, az Elnök és a Hivatal hatáskörébe, de a […] felhasználók, előfizetők, fogyasztók, valamint a nézők vagy hallgatók méltányolandó érdekének sérelmét okozza vagy okozhatja”.
[3] „az érdeksérelemmel összefügg ő adatokat, felvilágosítást és nyilatkozatot kérhet, valamint megfelelően alkalmazhatja a Ket . hatósági ellenőrzésre, valamint e törvénynek a tényállás tisztázására vonatkozó rendelkezései szerint i egyéb eszközöket . Az érintett média-, illetve hírközlési szolgáltató tizenöt napon belül köteles a kért adatot, felvilágosítást, nyilatkozatot a Biztos számára szolgáltatni, abban az esetben is, ha az adat üzleti titoknak minősül.”
Posted by Judit Bayer at 12/27/2010 12:20 AM 
Categories: uncategorized
Tags: Mdiatrvny mdiajog mdiapolitika
Categories: uncategorized
Tags: Mdiatrvny mdiajog mdiapolitika
3.c. pont nem jó, ezt a szabályt végül nem fogadták el.
Reply to this
Bizony, ez végül kikerült a szövegből, így mi is kivettük a Hu Csintao-nak szóló levelünkből: http://amexrap.org/fal/kedves-hu-csinato
Reply to this
If only I had a buck for each time I came here… Superb post! glutathione
Reply to this
Thank you for posting such a great article which is really interested and useful. glutathione
Reply to this
How good the blog , what a wonderful article . Thank you very much to provide us with valuable information, and makes us more deeply understand this knowledge. At the same time , I am more great share look forward to your article .
Reply to this
This is really helpful and interested. Thanks
How to get taller |how to get rid of stretch marks
Reply to this
Hi I attempted to sign up to your RSS and the link seems to be broken. How can i get around this? furniture removals
Reply to this
Had a good time looking through your site. Was well put together and i found it very interesting!
Reply to this
Very cool blog, specially the photo on the top.
Reply to this
1.a.: "minden szabályozás egyben korlátozás is"
Hát, ez egy nagyon elmebeteg mondat. Tehát ne szabályozzunk semmit, mindenki csinál, amit akar. Pl. jogosítvány se kelljen, hogy autót vezethessen az ember ésatöbbi-ésatöbbi-ésatöbbi.
Szoktál gondolkodni is néha?
Reply to this
Az, hogy korlátozás, az általánosságban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz. Még a sajtószabadság is korlátozható nyomós okkal, de itt a nyomós ok nem megalapozott...
Reply to this
Great info! I recently came across your blog and have been reading along. I thought I would leave my first comment. I don’t know what to say except that I have enjoyed reading. Nice blog. I will keep visiting this blog very often
best way to lose weight
Reply to this
Valószínűleg a "minden szabályozás korlátozás is" rész a sajtószabadságra volt értendő, különben tényleg buta dolog lenne ilyen írni.
Reply to this
ti beszelitek magyar?
a "minden szabályozás korlátozás is" gyakorlatilag mar a nyelv szintjen nyilvanvaloan igaz, mert a "szabalyozas" szo azt jelenti, h bizonyos viselkedest, tortenest megtiltunk es a szabalyokat megszegoket buntetjuk... azaz korlatozzuk a szabadsagukat bizonyos szempontbol.
de termeszetesen a korlatozasokkal altalaban nincs is baj, mert nem en pl szeretnek olyan tarsadalomban elni, ahol korlatozas nelkul megolhetek barkit -- mert akkor az az ellenkezo iranyban is igaz.
de most hulyenek erzem magam, h leirtam a nyilvanvalot...
Reply to this
good work, keep it up
Reply to this
Thanks a lot for the great analysis!
http://www.youtube.com/watch?v=C82xDAGI0hM
Reply to this
Hol lehet hozzáférni ehhez a törvényhez és vajon, mindazok akik eddig kritizálták, olvasták-e vagy csak a tömeghangulatot vették át?
Fogadok, hogy minden EU államnak van szuverén törvénye ebben a tekintetben is, nem is beszélve az amerikai Patriot Act-röl. Ez utóbbiba aztán minden belefér még a 1st Amendment is.
Lássuk először a törvényt, aztán (ha éertjük) mondjunk véleményt és/vagy vessük őssze a többi országokéval.
Reply to this
A Magyar közlöny honlapjáról letölthető a 2010/202-es kiadvány, abban van benne. Ha elolvastad a posztot, láthatod, hogy a szerző hivatkozik is az abban szereplő paragrafusokra...
Reply to this
http://www.parlament.hu/irom39/01747/01747-0239.pdf
Reply to this
A Patriot Act nem a médiáról szól, hanem a terrorelhárításról, többek között titkos megfigyelésről és egyéb szabadságkorlátozó dolgokról - de a sajtószabadsággal speciel nincs kapcsolatban.
Én olvastam a törvényt, annak minden verzióját, beleértve az első, nyári verziót is. A "szuverén törvény" kifejezést még nem hallottam, nagyon szórakoztató, de nem jelent semmit.
Reply to this
https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hatteranyagok/mediatorveny20110110.pdf
Reply to this
Gyerekek! Olvassátok el pl. a francia, a portugál, a bajor, az olasz médiatörvényeket, de az amerikai is megér egy misét, majd utána okoskodjatok. Nem kéne általános manipulációknak felülni...
Reply to this
Fehérke, te talán elolvastad e törvényeket? Én igen, ellenőriztem, vajon igaz-e az állítás, hogy hatóság felügyeli a nyomtatott sajtó tartalmát. Az olaszt nem néztem, mert az köztudott, hogy ott nincs sajtószabadság, ezért nem is lényeges, hogy mi a helyzet ott. De a francia, a portugál, a szlovén, a svéd médiatörvényekben nem felügyeli hatóság a nyomtatott sajtó tartalmát. Egyes periférikus kérdésekkel foglalkoznak, pl. a szlovén a monopóliumellenes szabályokkal, a francia a reklámokkal, a portugál a sajtóhelyreigazítással. A svéd médiahatóság egyáltalán nem foglalkozik a nyomtatott sajtóval, sőt a kormány állításával ellentétben az internetes sajtóval sem, csupán az internetes tévével - azaz a lekérhető audiovizuális szolgáltatásokkal, amit az Európai Audiovizuális Médiaszolgáltatások Irányelv is szabályoz.
Amerikában pedig tudtommal nincs is átfogó médiatörvény, ez valóban megérne egy misét. Az FCC csak az elektronikus médiát felügyeli. A sajtószabadság talán a világon a legszélesebb körű az Egyesült Államokban.
Egy dologban egyetértek: nem kéne manipulációknak felülni...
Reply to this
Magyarországon sincs és nem is lesz sajtószabadság (ahogyan sehol máshol sincs ez csak valami idea) ezért nem is lényeges, hogy mi a helyzet.
Nem is értem miről beszél? Itt az összes "köztv" (a hír és echo tv-t leszámítva) minden hírt a bal-liberális oldal szájíze szerint "közvetít". Ez a törvény egy kicsit odavág nekik ezért ez a hajcihő.
Ha már itt felmerültek a 2006os események, azok "közvetítéséért" meg is érdemeltek volna a "köztv-k" pár100milliós bírságot.
Gondolom Ön is valamelyik ilyen média alkalmazásában áll és úgy látszik Egy dologban egyetértünk: nem kéne manipulációknak felülni...
Reply to this
Az önéletrajzom elérhető a jobb felső sarok "home" gombjára kattintva. Mint látni fogja, nem állok egyik média alkalmazásában sem. Én úgy látom, vannak jobboldali és baloldali tévécsatornák, ahogy vannak jobboldali és baloldali újságok is. Az lenne a szerencsés, ha így is maradna, és nem csupán jobboldaliak maradnának a törvény alkalmazása után. Mellesleg, sem a Hír Tv, sem az Echo Tv. nem köztévé. A köztévé az M1, M2 és a Duna, amelyeknél nemigen fedezni fel a bal-liberális irányultságot, már jó pár éve.
Reply to this
Rendben, nem áll az alkalmazásukban, elnézést. Miért nem állt ki hasonló hévvel amikor 2006ban folyamatosan félretájékoztatott, elhallgatott és hazudott a "köztv"? A reggeli propaganda műsorokról ne is beszéljünk. Mivel ön szerint itt minden rendben a köztv-k tájékoztatásával ezért én úgy tartom ön erősen elfogult.
Ez a mostani törvény csak "köztv-kre" vonatkozik? Nem. Ha jól értem az álláspontját akkor ön szerint az a szerencsés, hogy országosan nézhető csatornák és újságok arról és úgy tájékoztatnak, ahogy akarnak, illetve akit ez zavar az kezdjen pert magától.
Mivel a legtöbb országban a jobboldali média nemzeti és szegény (mert ugye a multik ezekbe nem nyomják a pénzt a hülye reklámaikkal) így ezeknek esélyük nincs "versenyezni" a gazdag balodali média befolyása ellen.
Gondolom ezzel a törvénnyel az a cél, hogy legalább a szélsőséges hazudozást visszaszorítsa, pl zsidózás-fasisztázást vagy korlátozza ezt az iszonyat reklámdömpinget.
Szerintem okosabb lett volna most bölcsen várni és akkor támadni amikor ez a hatóság olyat tesz ami nem korrekt.
Persze a legtöbb ember számára az is világos, hogy ez a média törvény csak casus belli a kormány támadására a nyugdíjreform vagy a multikra kivetett adók miatt.
Mint mindig - a magát liberális értelmiségnek kikiáltó kicsi de annál hangosabb réteg - most is szívesen hazudozik összevissza a nemzetközi médiában és veszi rá ottani liberális partnereit, hogy támadják a kormányt. Gondolom nem csak erkölcsi elismerést várva.
Reply to this
liberális vagy antidemokrata, beszűkült, megalomániás? Hol érdekli a pártkatonákat a sajtószabadság ha a csicskásainak 9 évre tejhatalmat adtak , megfélelmités a lényeg. Nemzetközi nonprofit emberi jogi szervezetek bírálták a törvényt. Én nem vagyok sem bal-sem jobboldali, egyszerű 3 gyermekes anyuka vagyok akinek hányingere van már etttől a mocskos , hormonproblémás "tisztelt politikussal" ja és a nagy magyar nyelvész közjogi méltóságtól. Én szégyenlem magam miattuk.
Reply to this
http://index.hu/belfold/2011/01/22/kovacs_brusszel_nem_a_sajtoszabadsagot_hianyolja/
Csak felültél a hazugságoknak!
Reply to this
Franciaországról legalább úgy tudja mindenki, mint Olaszországról, hogy hatalmi ellenőrzés alatt áll a média, Sárközy legjobb barátai birtokolják a sajtóorgánumok legnagyobb részét és az elnök hallgatta le személyesen a Le Monde újságíróit is.Ezek tények, nem mendemondák. De olvassátok még el a spanyol törvénykezéseket vagy a bajor rendelkezéseket!
Reply to this
Az öszödi beszéd után 100 ezrek voltak az utcán, de csak verést és gumilövedéket kaptak. Még a véletlenül arra sétáló turisták is. Az akkori "szabad sajtó" pedig hallgatott vagy legfeljebb csőcseléknek nevezte a tömeget.
Reply to this
Megnéztétek, hogy miket irt a "szabad sajtó" 2006 október, novemberben? Erre a szabadságra vágytok????
Reply to this
A jó hír: Orbánék kormánya leállította azt, hogy mindenki a szakadékba essen és csődöt jelentsen a kormány, ma 3,8% a deficit! Azok, akik kimennek tiltakozni január 14.-én ne feledjék, hogy Orbánék 52%-os eladósodottsággal adták át 2002-ben az országot, a baloldali kormány pedig 80%-al és az EU max. 60%-ot javasol. Tehát a tüntetők is évekig nyögni fogják ezt a "sikeres" politikát, Veres János és mások munkáját... A sajtóban legfeljebb tovább lehet szidni a politikusokat, de a zsebetek még évekig üres lesz.
Reply to this
Batman és acsakkerdezek: 2006 őszén a Hír TV kint volt és mindenről tudósított. Az szerintetek nem sajtó? A sajtószabadság azt jelenti, hogy többféle vélemény megjelenhet, köztük azok is, amelyekkel nem értünk egyet.
Reply to this
Nem, az nem sajtószabadság, hogy egy amúgy alig nézett tv-t kell néznie az egész világnak, hogy értesüljön arról, hogy mi történik Magyarországon.
Ön szerint az utcán tüntető tömeg lefasisztázása és csőcselékezése egy vélemény?
Ez kb ugyanolyan szintű, mint az hogy minden liberális zsidó.
Remélem egyetértünk, hogy egyiknek sincs helye a médiában.
Akinek annyira fontos, hogy hazudozzon az fizessen meg érte. Gondolom ez a törvény célja.
Nem értem ezzel önnek mi baja lehet, mint a média függetlenségének nagy harcosa?
Reply to this
Erre a tv-székházas dologra remélem, még visszatérünk később
Reply to this
Koszonom az elemzest, udito dolog egy vitaban erveket olvasni szemelyeskedes helyett. Sajnos a kommentek kozott szamomra hihetetlen modon meg itt is feltunik a mantra, hogy aki kritizalja ezt a torvenyt, az nem olvasta. A tenyekre es a logikus ervelesre nemileg is fogekony emberek szamara mindenesetre hasznos, amit irt.
Reply to this
great site. If you are ever in need of an apartment for rent check my site out
Reply to this
Thanks for the article. Get some more student on here to help out with your content
Reply to this
Kedves Judit!
Mint bizonyára értesült róla, folyik most egy vizsgálat, közmeghallgatás, az Európai Bizottságban
Nem gondolt-e arra, hogy ragyogó elemzését eljutassa a biztosoknak, mondjuk Neelie Kroes-nak személyesen, aki az az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős alelnöke?
Kiváló munkának tartom ezért én támogatnám!
(Még az is megfordult a fejemben, hogy én magam küldöm el számukra, de ez mégiscsak az ön munkája és ön dolgozott vele)
Üdvözlettel,
Padka Manó
Reply to this
Kedves Manó,
úgy tudom, a szövegem angol változata terjed az interneten, valamint úgy vélem, hogy más szakértők is velem azonos véleményre jutnak, ha elolvassák a jogszabályt. Ezért nem küldöm el Kroes-nak, de ha Ön gondolja, és kapcsolatban is áll vele, küldje el nyugodtan, természetesen a szerző feltüntetése mellett.
Üdvözlettel
Bayer Judit
Reply to this
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/01/12/19/Andris_Mellakauls_szerint_a_mediatorveny_kiallhatja_a_probat.aspx
Reply to this
Mellakauls annyira diplomatikusan fogalmaz, hogy mindenkinek tetszik, amit mondott, nekem is. Én azt vettem ki belőle - a Hír Tv Híradójába bevágott részletből - hogy ő még nem olvasta a törvényt, ezért addig nem akar semmit sem mondani.
Amit én ebből kiveszek:
- ha a magyar törvény összhangban van az uniós joggal, akkor az unió nem kötelezi Magyarországot változtatásra;
- az a tény, hogy a Bizottság bekérte a törvényt, még nem jelenti, hogy változtatni kell rajta;
- aki nem olvasta a törvényt, az ne mondjon róla véleményt, se pro, se kontra - szerintem aki azt állítja, hogy a kritikusok nem olvasták a törvényt, csupán magából indul ki.
- példa nélküli, hogy a szöveges sajtó szabályozását az elektronikussal hozzák egy szintre;
- példa nélküli, hogy dereguláció helyett szigorítják a médiaszabályozást;
Ez mind igaz, és senki sem állította az ellenkezőjét, legalábbis a kritikai oldalról nem. Egyetlen dologban mégis téved, mert nem ismeri jól a hazai viszonyokat: hogy egy törvényt bármikor lehetne módosítani. Köztudott, hogy a médiatörvényt csak kétharmaddal lehet módosítani, és a jövőben nagy valószínűséggel hiányozni fog ez a konszenzus.
Reply to this
Nem tudom, a mai civil tüntetők, akik a Parlament ajtajára szeretnék kiszögezni petíciójukat, Gyurcsány regnálásnak idején, megtehették-e volna ugyanezt? Én úgy emlékszem, hogy kordonok vonták körbe a Parlament épületét, ha volt bejelentve demonstráció, ha nem? Akkor az NAGY szabadság volt, ugye? És ha a mai tüntetők gumilövedéket kapnának a hátukba azonosító szám nélküli "rendőröktől", akkor ahhoz mit szólnának??? Az elmúlt 8 év volt aztán az "igazi" szabadság...
Reply to this
Kedves Judit!
Köszönöm az írást és az elemzést. Mivel én magam nem értek ehhez az egészhez, és nem tudom megfelelően értelmezni a jogszabályokat, mert laikus értelmezésekkel élek, így nagyon sokat segített az írása abban, hogy tisztábban és józanul lássak.
Szasz Pistanak üzenem, hogy rohadtul remélem, 2006 soha többet, egyetlen egy kormányzási ciklus alatt sem fog megismétlődni! De még a gondolata se ismétlédjön meg senkiben! És még rohadtabbul remélem, hogy mindenki tanult belőle, és ezentúl józanabbul viszonyulunk a nemtetszésnyilvánításainkhoz. Ön is a tüntetők is, a politikusok is, a döntéshozók is, mindenki, aki érintett az békés egymásmellett élésünkben.
Maradok tisztelettel: moa
Reply to this
szamomra a nem-gondolkodas egyik legnyilvanvalobb jele, ha valaki egy aktualis kormanyt ero objektiv kritikara helybol az elozo kormanyokkal valo osszehasonlitassal reagal.
de tied a valasztas... lehet birkulni, meg lehet gondolkodni.
ha megsem sikerul, akkor: barmily meglepo, szamomra nem az mszp a fidesz alternativaja.
Reply to this
http://index.hu/belfold/2011/01/22/kovacs_brusszel_nem_a_sajtoszabadsagot_hianyolja/
Reply to this
Brüsszel talán nem, én igen!
Reply to this
A Média Törvény itt:https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hatteranyagok/mediatorveny20110110.pdf
Reply to this
Média törvény teljes egészében!! https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hatteranyagok/mediatorveny20110110.pdf
Reply to this
Very nice post. Keep it up!
Reply to this
Have you considered adding more videos to your posts to keep the visitors entertained?
Reply to this
Hey, your blog is great. I will bookmark it and I plan to visit regularly.Your site always offer some really interesting information. Thank you for sharing it with us.
Reply to this
I don't intend to repeat this website, but I really like the design. May you touch upon which theme you are using or was this custom designed?
Reply to this
Trying to view your picture. The format isnt working correctly with Firefox browser on pc.
Reply to this
I am interested in this theme. Where did you find the template?
Reply to this
I found this video about this on google. If you need the link contact me. It is best to include it to this blog
Reply to this
Would you be ok if I linked your blog post on my facebook account?
Reply to this
I do not intend to copy this website, but I really like the theme. Could you comment on which template you are using or was it custom designed?
Reply to this
Would you mind if I linked your blog article on my fb account?
Reply to this
Your article is informative - with a some up to date creative information.we like your site design where'd you download the layout?
Reply to this
Would you permit me if I linked your website post on my twitter account?
Reply to this
Would you be ok if I referenced your weblog article on my fb account?
Reply to this
I do not want to repeat this website, but I really just like the theme. Could you touch upon which theme you are using or is this customized for this website?
Reply to this
This is a great site. Good sparkling UI and very informative articles. I will be coming back in a bit, thanks for the great blog.
Reply to this